Főoldal | Látnivalók | Sulinet hatarontul

Bármely ország

A kísértetváros

Bözödújfalu nem egy bizonyos temploma vagy emlékhelye miatt híres. A tragikus történetű faluba érdemes ellátogatni, ha valaki Marosvásárhely környékén jár. A falu története a következő: a II. világháború idején a falu lakossága már áttért a szombatos vallásra. A reformáció irányzata a XVII. században érte el Erdélyt, ahol sok falu, közöttük Bözödújfalu is áttért a szombatos vallásra. A vallás Bethlen Gábor fejedelem idején jött igazán divatba, később, I. Rákóczi György fejedelem elkezdte a szombatos irányzat és a hívek visszaszorítását. Legtovább a faluban maradtak meg a hívek, itt még egy zsinagóga is épült a szombatosoknak. A szombatos vallás és a zsidó vallás közötti számos hasonlóság miatt 1868-ban a falu lakói át is tértek a zsidó hitre. Éppen ezért a II. világháború idején a falu lakóinak többségét elhurcolták a koncentrációs táborokba. A megmaradt lakosság újjászervezte életét, ám 1980-ban újabb tragédia következett. A közeli völgyzáró gát építése miatt a falut elárasztotta a víz. A túlélők a közeli falukba költöztek át. A falu ma leginkább egy kísértetvárosra hasonlít. Akárcsak a Gyilkos tóból, itt is kiállnak a vízből az épületek, a fatörzsek. Legszembetűnőbb a katolikus templomtorony, mely a megmaradt házak felé magasodik. Minden évben egy alkalommal a közelben gyűlnek össze a falu egykori lakói, hogy megemlékezzenek a múlt eseményeiről.

A Magyar Nyelv Múzeuma

Borsod-Abaúj-Zemplén

Széphalom – A Magyar Nyelv Múzeuma az egyetlen anyanyelvi múzeum az országban. 2008. április 23-án kezdte meg működését Pásztor Emil, az Egri Tanárképző Főiskola nyelvésze ötletére. Ő még 1994-ben álmodta meg egy nyelvi intézmény létrehozását. A múzeum bemutatja, hogyan fejlődött és változott a magyar nyelv, milyen jelentősége van az anyanyelvnek és az egyes nyelvek és nyelvjárások hogyan hatnak egymásra. A múzeumban állandó és időszakos kiállítások egyaránt működnek, melyek közgyűjteményekből dolgoznak, és azok anyagit mutatják be. Összesen három kiállítótéren tekinthető meg kiállítás, továbbá könyvesház, egy szemináriumi terem és egy előadóterem is található itt. Az épületben sűrűn tartanak hangversenyeket, irodalmi esteket és egyéb kulturális találkozókat is. A nyelvészek számára szakkönyvtár, elektronikus adattár és médiatár is elérhető. Az intézmény egy 1566 négyzetméteres épületben működik, melyet az Ybl-díjas építész, Radványi György tervezett. Az épület mellett áll a híres nyelvújítónak, Kazinczy Ferencnek a mauzóleuma is.

A mezítlábas Notre Dame

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tákos a Bereg szívében fekvő, Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található község. Az írásos források a 14. század első felében tudósítanak a személynévi eredetű településről. A névadó család tagjait mint királyi embereket említik; a forrásokban egészen a 19. századig találkozhatunk a família nevével. A 2001-es árvíz hatalmas pusztítást végzett, Tákost szinte teljesen újjáépítették. A település legmagasabb pontján áll a református templom, Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka, a „mezítlábas Notre Dame”.

A 18. század második felében épített templomról azt tartják, hogy: „a nép emelte magának fából és sárból”. Favázas rendszerben épült, a vázak közötti részt úgynevezett paticsfal tölti ki. 1784-ben a templomot nyugat felé kibővítették. A zsindellyel fedett teremtemplom a középkori gótikus építészet stílusjegyeit hordozza magán. Padlója döngölt agyag. Az eredeti állapotában felújított épület –különböző mesterektől való, mégis egységesnek ható- népies barokk berendezése és 58 kazettából álló, virágokkal díszített festett famennyezete 1766-1779-ből való. A színes mennyezet készítője Asztalos Lándor Ferenc volt. A berendezések közül kiemelkedik a fedeles stallum vagy papi szék, ahol a mindenkori református lelkész családja foglalt helyet. Az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült és 1948-ban lebontott harangtornyot - a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.

Apolló-palota

Bihar

Nagyváradon a XX. század elejének meghatározó építményei a Fő utcán található bérházak. Közülük az egyik, az Apolló-palota Nagyvárad legjelentősebb építészének, ifj. Rimanóczy Kálmánnak a munkája. A Palota helyén korábban egy fogadó állt, melyet a városi tanács felajánlott bérbevételre. Rimanóczy sikerrel pályázta meg a bérház építését, ám még ebben az évben elhunyt, így a kivitelezés egykori munkatársára, Krausze Tivadarra maradt. Az épület 1914-re készült el. Az épület kisebb lakásokra és nagyobb iroda-és üzlethelyiségekre tagolódik, a legfelső szint lakásai pedig úgy lettek kialakítva, hogy műteremként is funkcionáljanak. Korábban egy földszinti kávéház kialakítását is szerepelt a tervek között, ám erre végül nem került sor. A ház nagyban idézi a korban, Bécsben divatos építési stílusjegyeket: keveredik a biedermeier, a szecesszió és az empire. Számos erkély és loggia tagolja az épületet, melynek homlokzatát pilaszterek, növénymotívumok és pajzsok díszítik. A földszinti üzlet jelenleg az Unic üzletháznak ad otthont.

Aradi vératnúk emlékműve

Arad

Az Aradra látogatgatók nem hagyhatják ki az aradi vértanúk emlékművét. A vár mellett található Váralja szomszédságában áll az emlékmű. Az emlékmű nem véletlenül került erre a helyre, a 13 arai vértanút is itt végezték ki. Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Sschweidel Józsefet még a várban agyonlőtték, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt pedig az emlékoszlophoz közei helyen felakasztották. A kivégzettek hamvait 1974-ben helyezték el az emlékdomb oldalában. Csupán két vértanún, Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő hamvait nem helyezték itt örök nyugalomba. 1881-ben állították fel a ma is látható emlékobeliszket, ahol minden év október 6-án megemlékezés és ünnepség zajlik. A szobor Zala György alkotása. Még egy 1877-ben kiírt pályázatra készült el, melyet a város Szoborbizottsága írt ki. Bár az első győztes Huszár Adolf pályamunkája volt, a szobrász nem tudta elkészíteni művét 1885-ben bekövetkezett halála miatt. Így Zala György kezdte el a munkát, aki 1885-ben neki is látott az emlékmű elkészítésének.

Avasi gótikus református templom

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc - Az avasi református templom Miskolc belvárosának a legrégibb épülete. Az épületet a 13. században kezdték el építeni román stílusban, de később gótikus stílusban bővítették. A törökök, mint oly sok más szép épületet, ezt is felégették 1544-ben. Szerencsére „csak” a templom tornya dőlt le és a mennyezet borult be. A templom ezek után sanyarú sorsa jutott, ugyanis a város akkori katolikus úrnője nem engedte az akkor már református kézben lévő épület felújítását. Az imaház legutolsó retusálását csak 1982-ben végezték el. Az épületben alaposan nézzünk szét, mert sok régi kincset rejt. A szentély legféltettebb éke a bal oldalhajóban található királyi stallum, amely a diósgyőri várból származhat. A templom falában emléktáblát találhatunk, amely a diósgyőri várnagy Miskolczi István fiának és feleségének állit, emléket. Régen a településeken szigorú rendben kellett élnie a lakosoknak, amennyiben nem tartották be a szabályokat, megszégyenítésben kellett részesülniük így elnyerték a méltó büntetésüket, mert mindenki tudta, hogy valami helytelent cselekedtek. A szégyenítés megfelelő eszköze a templomban található fekete szék volt. A bűnösnek itt kellett végig hallgatnia a misét, sokszor szalmakoszorút is tettek a fejére vagy akár az egész szent mise alatt gyertyát kellett tartania. Ez a feketeszék is látható a templomban.

Bánffy-kastély

Kolozs

A bonchidai Bánffy-kastélyhoz szokták hasonlítani a zsibói Wesselényi-kastélyt. A népdalból is ismert falucska igazán erről a kastélyról híres. Az épület több stíluselemet is ötvöz: megtalálhatóak benne a romantika, a reneszánsz és a barokk korának jellegzetes vonásai is. Annak idején a kastélyt második Versailles-i palotaként tartották számon. A kastélyt a XIX. században felújították, ekkor jelentős átépítéseket is végeztek rajta. Ekkor nyerte le végleges, ma is látható formáját. A kastély 1437 és 1543 között épült Agostino Serena és Joseph Emmanuel Fischer von Erlach tervei alapján. 600 éven át volt a névadón Bánffy család birtokában. Ebben az időben a Rákóczi-szabadságharc alatt például óvóhelyként szolgált, az ekkor keletkezett hibákat kijavították és reneszánsz stílusban bővítették az épületet. A hatalmas épület igazán nagy károkat szenvedett a második világháború idején, ám a nagyobb problémát az jelentette, hogy ezt követően teljesen el lett hanyagolva, így ma már nagyon lepusztult állapotban látható. Az épület értékét felismerve néhány szervezete néhány éve megkezdte az épület felújítását. Ennek keretében sor kerül az épület egyik patinás részének, négy bástyájának renoválására is. Az épületben számos szobor is volt, ezek ma kiállítva megtekinthetők a kastélyban.

Barokk palota

Temes

A temesvári Barokk Palota egy igazán impozáns építmény, mely a város egykori főterén, a Dóm mellett áll. Ez a mai Pacha és Mercy utcák között található. A Barokk Palota telkén korábban az 1733-ban létesített Sóhivatal állt. Ezt felhasználva alakították ki a kamaraházat, majd 1746-ban belső udvaros épületté alakították át a palotát. 1752-ben a földszint felett már két emelet is volt; itt akkor az osztrák kamara kirendeltsége működött. Ekkoriban építették hozzá a sóhivatal számára korábban leválasztott épületrészt, valamint ekkor egészítették ki a homlokzati díszítést a gyönyörű barokk kőstukkókkal. A művészettörténészek, valamint a hozzáértők sokszor a bécsi Kinsky-palotához hasonlítják a Barokk-palotát, így feltételezhető, hogy az utóbbit is bécsi építész tervezhette. 1774-ben újabb átépítés következett, melynek során további szárnyakkal bővítették a palotát. Ekkor már két zárt belső udvar is helyet kapott az épületben, illetve már két külön bejárata is volt a palotának. Ezt követően kezdték el a palotát Vármegyeházként használni. A szabadságharc után a szerb vajdaság és a temesi bánság székhelyéül szolgált. 1861-től itt működött a Vármegyeház. Bár a palota a barokk nevet viseli, 1885-ben Jacques Klein építész eltávolította az épület külső barokk elemeit. Ezek helyreállítása a mai napig folyik.

Bazaltorgonák

Veszprém

A Tapolcai-medencében, tanúhegyek között fekszik Tapolca városa, a Balaton-felvidék „bazalt-arcának központja”. A település neve szláv eredetű, és meleg vizet jelent (toplica). Első említése a 12. század végéről való, II. Béla király okleveléből. A 14-16. században Tapolca a vidék központja: gyakorta itt tartották a nemesi vármegye közgyűlését, törvényt ültek, itt volt a királyi sókamara egyik központja, és esperességi székhelynek számított. A Templomdombon lévő várat a törökök elfoglalták, majd a Rákóczi-szabadságharc után lerombolták. Itt született a magyar felvilágosodás neves költője, Batsányi János. A Szent György-hegy a Tapolcai-medence közepén fekszik és a medence legszebb, természetes állapotú, részletesen tanulmányozott hegye. A vulkáni eredetű tanúhegy leghíresebb nevezetességei a bazaltképződmények, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazalt orgonasípok”). Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok egymás mellett, vagy különállóan állnak. Ezek könnyen omlanak. A területen kialakított tanösvény nemcsak a bazaltorgonákkal, hanem a hegy állat- és növényvilágát ismerteti meg a látogatókkal. Az 1976-ban védelem alá helyezett Szent György-hegy az 1997-ben létrehozott Balatonfelvidéki Nemzeti Park része.

Boncza-kastély

Kolozs

Csucsa amiatt lehet jelentős az Erdélybe utazók számára, hiszen a falu végén a hegyoldalban magasodik a Boncza-kastély. Ady feleségének, Csinkának az édesapja, Boncza Miklós építette a XX. század első éveiben. A költő és felesége azonban sosem éltek a kastélyban, a szomszédos fehér melléképületben élték át az I. világháborút. 1920-ban került más tulajdonba a Boncza-kastély. Octavian Goga román politikus vásárolta meg Csinszkától az épületet, melyet aztán neobizánci stílusban át is építetett. Az épületben jelenleg egy Octavian Goga emlékkiállítás működik, ám találhatunk Adyval kapcsolatos tárgyakat, emlékeket is. Ráadásul a kastély berendezése is az építtető emlékét őrzi, a bútorok is megmaradtak Csinszka és Ady idejéből. Talán ez teszi igazán érdekessé a kiállítást, hiszen a látogatók bepillantást nyerhetnek az egykori nagypolgári életmódba és annak stílusába. A mellékházban egy másik kiállítás működik, ez azonban kizárólag Ady Endrének állít emléket. Bár a kiállítás nem túl gazdag, a látogató szemtanúja lehet a helynek, ahol egykor ez a költőóriás élt feleségével.

Cseppkő-barlang

Borsod-Abaúj-Zemplén

Aggtelek – Az aggteleki Magyarország leghíresebb cseppkőbarlangja, a Világörökség része és Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. A karsztbarlangban csodálatos cseppkőképződményeket láthatunk, melyek hatalmas sziklacsarnokokban tekinthetők meg. A Baradla-barlang a legrégebben kutatott barlang, mely a leghosszabb és a legtöbb cseppkőképződményt soroltatja fel. Teljes hossza 24 kilométer, melyből 5,6 kilométer hosszú szakasza már átnyúlik Szlovákiába.

A barlang átlagos szélessége 10 méter, magassága 7 és 8 méter között van. Több helyen a folyosórendszer termekké szélesedik, valamint több helyen újabb járatokba fut szét. Ezek közül jelentős a Hangversenyteremből kifutó Styx-ág, mely 2,6 kilométer, a Retek-ág, amely 3,8 kilométer és az egy kilométer hosszúságú Törökmecset-ág. Ennél csak a Róka-ág rövidebb 484 méteres szakaszával. A járatokat minden oldalról szegélyezik a függő és az oszlopos cseppkövek. Az Óriások termének cseppkövei között olyanok is vannak, melyek elérik a 30 méteres magasságot. A barlang körülbelül 230 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, mészkőből. 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemeli, 1995-ben pedig az Aggteleki-karszt barlangjai felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára. A barlanglátogatások túravezető kíséretében zajlanak.

Csonka torony

Bihar

Nagyszalonta a legkisebbek számára is ismerősen csenghet, hiszen ez Arany János szülővárosa. A főtéren látható Csonka-torony egy egykor állt vármaradványa, mely ma az Arany-János emlékmúzeumnak ad otthont. Ha belépünk, az épületbe felnézve megcsodálhatjuk Arany János szobrát, egy karosszékben ülve. A várat 1620-ban kezdték építeni a hajdúk és 1636-ban fejezték be Rákóczi György segítségével. A vár puskapor és fegyverek tárolására szolgált, míg 1658-ban a török seregek egyik támadása lerombolta. Csupán tornya maradt fenn, melyet akkor neveztek el Csonka toronynak. A torony az óta sokat romlott, annak ellenére, hogy Arany János fia, „Arany Lacika” apja halála után felújítatta. Szintén ő adományozta a kiállítás tárgyait is: könyveket, kéziratokat, személyes tárgyakat apja hagyatékából. A kiállítás négy emeleten keresztül megtekinthető, izgalmasabbnál izgalmasabb részleteket tárva a híres költő életéből. A legjelentősebb részlet Arany János dolgozószobájának pontos mása, valódi tárgyaival, eredeti berendezést tükrözve. A toronyhoz közeli parkban Arany János és más írók és költők mellszobrai is megtekinthetők. A múzeum keddtől szombatig látogatható reggel 10 és 16 óra között.

Még több...

Jelentkezz be!

Ha bejelentkezel, összegyűjtheted a neked tetsző látványosságokat, majde létrehozhatod belőlük a saját osztálykirándulásod.