Máriapócs, ez az Európa-szerte ismert település a három országgal határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Nyíregyházától 30 km-re található. A Pócspetrivel szinte teljesen egybeépült település neve a 13. század végén tűnt fel először az oklevelekben és a 18. század óta a görög katolikusok leghíresebb búcsújáró helye. Máriapócsot 1816-ban mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta. A csoda története az 1696-os évvel kezdődik, az itt élő görög katolikus közösség fatemplomában. A szent liturgia közben a hívek észrevették, hogy a Pap István vándorfestő által, megrendelésre készített ikonosztázon, Mária szeméből könnyek folynak. A következő napokban tömegek érkeztek a templomba, köztük császári tisztek, tisztviselők is. I. Lipót császár, illetve Eleonóra császárné kívánságára a képet Bécsbe szállították - ma is ott van, a Stephansdom első oltárán. A kép még kétszer könnyezett: 1715-ben és 1905-ben. A tömegek befogadására kezdték el építeni az új, Szent Mihály tiszteletére fölszentelt templomot a 18. században. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak basilica minor címet adományozott, azaz bazilika rangra emelte. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a településre. Máriapócs máig is Magyarország egyik leghíresebb zarándokhelye.