Főoldal | Látnivalók | Románia

Románia

A kísértetváros

Bözödújfalu nem egy bizonyos temploma vagy emlékhelye miatt híres. A tragikus történetű faluba érdemes ellátogatni, ha valaki Marosvásárhely környékén jár. A falu története a következő: a II. világháború idején a falu lakossága már áttért a szombatos vallásra. A reformáció irányzata a XVII. században érte el Erdélyt, ahol sok falu, közöttük Bözödújfalu is áttért a szombatos vallásra. A vallás Bethlen Gábor fejedelem idején jött igazán divatba, később, I. Rákóczi György fejedelem elkezdte a szombatos irányzat és a hívek visszaszorítását. Legtovább a faluban maradtak meg a hívek, itt még egy zsinagóga is épült a szombatosoknak. A szombatos vallás és a zsidó vallás közötti számos hasonlóság miatt 1868-ban a falu lakói át is tértek a zsidó hitre. Éppen ezért a II. világháború idején a falu lakóinak többségét elhurcolták a koncentrációs táborokba. A megmaradt lakosság újjászervezte életét, ám 1980-ban újabb tragédia következett. A közeli völgyzáró gát építése miatt a falut elárasztotta a víz. A túlélők a közeli falukba költöztek át. A falu ma leginkább egy kísértetvárosra hasonlít. Akárcsak a Gyilkos tóból, itt is kiállnak a vízből az épületek, a fatörzsek. Legszembetűnőbb a katolikus templomtorony, mely a megmaradt házak felé magasodik. Minden évben egy alkalommal a közelben gyűlnek össze a falu egykori lakói, hogy megemlékezzenek a múlt eseményeiről.

Apolló-palota

Bihar

Nagyváradon a XX. század elejének meghatározó építményei a Fő utcán található bérházak. Közülük az egyik, az Apolló-palota Nagyvárad legjelentősebb építészének, ifj. Rimanóczy Kálmánnak a munkája. A Palota helyén korábban egy fogadó állt, melyet a városi tanács felajánlott bérbevételre. Rimanóczy sikerrel pályázta meg a bérház építését, ám még ebben az évben elhunyt, így a kivitelezés egykori munkatársára, Krausze Tivadarra maradt. Az épület 1914-re készült el. Az épület kisebb lakásokra és nagyobb iroda-és üzlethelyiségekre tagolódik, a legfelső szint lakásai pedig úgy lettek kialakítva, hogy műteremként is funkcionáljanak. Korábban egy földszinti kávéház kialakítását is szerepelt a tervek között, ám erre végül nem került sor. A ház nagyban idézi a korban, Bécsben divatos építési stílusjegyeket: keveredik a biedermeier, a szecesszió és az empire. Számos erkély és loggia tagolja az épületet, melynek homlokzatát pilaszterek, növénymotívumok és pajzsok díszítik. A földszinti üzlet jelenleg az Unic üzletháznak ad otthont.

Aradi vératnúk emlékműve

Arad

Az Aradra látogatgatók nem hagyhatják ki az aradi vértanúk emlékművét. A vár mellett található Váralja szomszédságában áll az emlékmű. Az emlékmű nem véletlenül került erre a helyre, a 13 arai vértanút is itt végezték ki. Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Sschweidel Józsefet még a várban agyonlőtték, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt pedig az emlékoszlophoz közei helyen felakasztották. A kivégzettek hamvait 1974-ben helyezték el az emlékdomb oldalában. Csupán két vértanún, Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő hamvait nem helyezték itt örök nyugalomba. 1881-ben állították fel a ma is látható emlékobeliszket, ahol minden év október 6-án megemlékezés és ünnepség zajlik. A szobor Zala György alkotása. Még egy 1877-ben kiírt pályázatra készült el, melyet a város Szoborbizottsága írt ki. Bár az első győztes Huszár Adolf pályamunkája volt, a szobrász nem tudta elkészíteni művét 1885-ben bekövetkezett halála miatt. Így Zala György kezdte el a munkát, aki 1885-ben neki is látott az emlékmű elkészítésének.

Bánffy-kastély

Kolozs

A bonchidai Bánffy-kastélyhoz szokták hasonlítani a zsibói Wesselényi-kastélyt. A népdalból is ismert falucska igazán erről a kastélyról híres. Az épület több stíluselemet is ötvöz: megtalálhatóak benne a romantika, a reneszánsz és a barokk korának jellegzetes vonásai is. Annak idején a kastélyt második Versailles-i palotaként tartották számon. A kastélyt a XIX. században felújították, ekkor jelentős átépítéseket is végeztek rajta. Ekkor nyerte le végleges, ma is látható formáját. A kastély 1437 és 1543 között épült Agostino Serena és Joseph Emmanuel Fischer von Erlach tervei alapján. 600 éven át volt a névadón Bánffy család birtokában. Ebben az időben a Rákóczi-szabadságharc alatt például óvóhelyként szolgált, az ekkor keletkezett hibákat kijavították és reneszánsz stílusban bővítették az épületet. A hatalmas épület igazán nagy károkat szenvedett a második világháború idején, ám a nagyobb problémát az jelentette, hogy ezt követően teljesen el lett hanyagolva, így ma már nagyon lepusztult állapotban látható. Az épület értékét felismerve néhány szervezete néhány éve megkezdte az épület felújítását. Ennek keretében sor kerül az épület egyik patinás részének, négy bástyájának renoválására is. Az épületben számos szobor is volt, ezek ma kiállítva megtekinthetők a kastélyban.

Barokk palota

Temes

A temesvári Barokk Palota egy igazán impozáns építmény, mely a város egykori főterén, a Dóm mellett áll. Ez a mai Pacha és Mercy utcák között található. A Barokk Palota telkén korábban az 1733-ban létesített Sóhivatal állt. Ezt felhasználva alakították ki a kamaraházat, majd 1746-ban belső udvaros épületté alakították át a palotát. 1752-ben a földszint felett már két emelet is volt; itt akkor az osztrák kamara kirendeltsége működött. Ekkoriban építették hozzá a sóhivatal számára korábban leválasztott épületrészt, valamint ekkor egészítették ki a homlokzati díszítést a gyönyörű barokk kőstukkókkal. A művészettörténészek, valamint a hozzáértők sokszor a bécsi Kinsky-palotához hasonlítják a Barokk-palotát, így feltételezhető, hogy az utóbbit is bécsi építész tervezhette. 1774-ben újabb átépítés következett, melynek során további szárnyakkal bővítették a palotát. Ekkor már két zárt belső udvar is helyet kapott az épületben, illetve már két külön bejárata is volt a palotának. Ezt követően kezdték el a palotát Vármegyeházként használni. A szabadságharc után a szerb vajdaság és a temesi bánság székhelyéül szolgált. 1861-től itt működött a Vármegyeház. Bár a palota a barokk nevet viseli, 1885-ben Jacques Klein építész eltávolította az épület külső barokk elemeit. Ezek helyreállítása a mai napig folyik.

Boncza-kastély

Kolozs

Csucsa amiatt lehet jelentős az Erdélybe utazók számára, hiszen a falu végén a hegyoldalban magasodik a Boncza-kastély. Ady feleségének, Csinkának az édesapja, Boncza Miklós építette a XX. század első éveiben. A költő és felesége azonban sosem éltek a kastélyban, a szomszédos fehér melléképületben élték át az I. világháborút. 1920-ban került más tulajdonba a Boncza-kastély. Octavian Goga román politikus vásárolta meg Csinszkától az épületet, melyet aztán neobizánci stílusban át is építetett. Az épületben jelenleg egy Octavian Goga emlékkiállítás működik, ám találhatunk Adyval kapcsolatos tárgyakat, emlékeket is. Ráadásul a kastély berendezése is az építtető emlékét őrzi, a bútorok is megmaradtak Csinszka és Ady idejéből. Talán ez teszi igazán érdekessé a kiállítást, hiszen a látogatók bepillantást nyerhetnek az egykori nagypolgári életmódba és annak stílusába. A mellékházban egy másik kiállítás működik, ez azonban kizárólag Ady Endrének állít emléket. Bár a kiállítás nem túl gazdag, a látogató szemtanúja lehet a helynek, ahol egykor ez a költőóriás élt feleségével.

Csíkrákos erődtemploma

Hargita

Korond és Énlaka között egy kellemes túrát tehetünk megcsodálva az erdélyi vidék természeti kincseit. Ha így teszünk, ne hagyjuk ki a Firtos várat, melyet Korondról kétórányi járásra találunk. A vár ma már nem áll, de az gyakori várudvarban emelt templom és kápolna maradványai még láthatók. A vár több mint 1000 méter magason állt, így annak, aki ide felsétál, egyedülálló kilátásban lehet része. A vár helyén a római korban egy másik vár állt, mely a helyi kereskedelmet ellenőrizte. Később gótok építettek itt új várat, melyen később több falu is osztozott. Többek között a bencédi Firtos nemzetség is a tulajdonosok sorába került, akik újjá is építtették a várat, így váltak aztán névadóvá is. Egy fennmaradt dokumentum arról tanúskodik, hogy a várban a XIII. században kastély létesült, valamint egy szerzetesi rendház is működött itt. Az 1700-as évek elején a vármegsemmisült, helyén egy kápolnát és egy zárdát építettek. 1737-ben egy kis templom, a várfal mellett pedig további két pici kápolna is létesült. Miután feloszlatták a szerzetesrendet, az épületek üresen maradtak. A környéket 1950 után kezdték el feltárni.

Csonka torony

Bihar

Nagyszalonta a legkisebbek számára is ismerősen csenghet, hiszen ez Arany János szülővárosa. A főtéren látható Csonka-torony egy egykor állt vármaradványa, mely ma az Arany-János emlékmúzeumnak ad otthont. Ha belépünk, az épületbe felnézve megcsodálhatjuk Arany János szobrát, egy karosszékben ülve. A várat 1620-ban kezdték építeni a hajdúk és 1636-ban fejezték be Rákóczi György segítségével. A vár puskapor és fegyverek tárolására szolgált, míg 1658-ban a török seregek egyik támadása lerombolta. Csupán tornya maradt fenn, melyet akkor neveztek el Csonka toronynak. A torony az óta sokat romlott, annak ellenére, hogy Arany János fia, „Arany Lacika” apja halála után felújítatta. Szintén ő adományozta a kiállítás tárgyait is: könyveket, kéziratokat, személyes tárgyakat apja hagyatékából. A kiállítás négy emeleten keresztül megtekinthető, izgalmasabbnál izgalmasabb részleteket tárva a híres költő életéből. A legjelentősebb részlet Arany János dolgozószobájának pontos mása, valódi tárgyaival, eredeti berendezést tükrözve. A toronyhoz közeli parkban Arany János és más írók és költők mellszobrai is megtekinthetők. A múzeum keddtől szombatig látogatható reggel 10 és 16 óra között.

Gyilkos-tó

Hargita

A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett a közeli hegy lecsúszott törmeléke révén. Ez az egyedülálló természeti jelenség az erdélyi útikönyvek legfőbb látványosságai közé tartozik, nem véletlenül. A vízből kiálló törött farönkök egyedülálló látványt kölcsönöznek a festői szépségű tónak. A borzongató látványt csak erősíti a körülötte kialakult legenda. Élt egykoron Gyergyóban egy gyönyörű lány, Fazekas Eszter. Egy alkalommal ellátogatott a szentmiklósi vásárba, ahol megismert egy bátor, ügyes kezű és roppant erős legényt. Egymásba szerettek, de nem kelhettek egybe, mert a legényt elvitték katonának. A lány bánatában minden este kijárt a fenyvesek közé, hogy vizet hozzon a korsójába. Egy ilyen estén Esztert megpillantotta egy zsivány és elrabolta. Eszter a hegyek segítségét kérte, akik meghallgatták imáját, egyik este ugyanis óriási vihar kelt, ami leomlasztotta a sziklákat maguk alá temetve a lányt és elrablóját. A hegyomlás révén a patakok is megeredtek óriási erővel zúdulva a bokrokra és fákra, kettétörve azokat. A legenda természetesen csak mesés magyarázata a valóságbak. A hegyomlás következtében kialakult tó vize különleges kémiai összetétellel bír, mely konzerválta a fákat, így őrizve meg azokat. A 32 hektáros tavon egyébként csónakázhatunk is. Legnagyobb mélysége 105 méter és jelentősége, valamint veszélyes és ismeretlen jellege miatt fürdőzésre nem alkalmas. A patakok és a hegyek révén a tóba kerülő hordalék folyamatosan tölti fel a tavat, így már csak néhány évtizedig lesz megfigyelhető ez az egyedülálló természeti jelenség.

Jelentkezz be!

Ha bejelentkezel, összegyűjtheted a neked tetsző látványosságokat, majde létrehozhatod belőlük a saját osztálykirándulásod.