Főoldal | Látnivalók | Magyarország

Magyarország

A Magyar Nyelv Múzeuma

Széphalom – A Magyar Nyelv Múzeuma az egyetlen anyanyelvi múzeum az országban. 2008. április 23-án kezdte meg működését Pásztor Emil, az Egri Tanárképző Főiskola nyelvésze ötletére. Ő még 1994-ben álmodta meg egy nyelvi intézmény létrehozását. A múzeum bemutatja, hogyan fejlődött és változott a magyar nyelv, milyen jelentősége van az anyanyelvnek és az egyes nyelvek és nyelvjárások hogyan hatnak egymásra. A múzeumban állandó és időszakos kiállítások egyaránt működnek, melyek közgyűjteményekből dolgoznak, és azok anyagit mutatják be. Összesen három kiállítótéren tekinthető meg kiállítás, továbbá könyvesház, egy szemináriumi terem és egy előadóterem is található itt. Az épületben sűrűn tartanak hangversenyeket, irodalmi esteket és egyéb kulturális találkozókat is. A nyelvészek számára szakkönyvtár, elektronikus adattár és médiatár is elérhető. Az intézmény egy 1566 négyzetméteres épületben működik, melyet az Ybl-díjas építész, Radványi György tervezett. Az épület mellett áll a híres nyelvújítónak, Kazinczy Ferencnek a mauzóleuma is.

A mezítlábas Notre Dame

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tákos a Bereg szívében fekvő, Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található község. Az írásos források a 14. század első felében tudósítanak a személynévi eredetű településről. A névadó család tagjait mint királyi embereket említik; a forrásokban egészen a 19. századig találkozhatunk a família nevével. A 2001-es árvíz hatalmas pusztítást végzett, Tákost szinte teljesen újjáépítették. A település legmagasabb pontján áll a református templom, Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka, a „mezítlábas Notre Dame”.

A 18. század második felében épített templomról azt tartják, hogy: „a nép emelte magának fából és sárból”. Favázas rendszerben épült, a vázak közötti részt úgynevezett paticsfal tölti ki. 1784-ben a templomot nyugat felé kibővítették. A zsindellyel fedett teremtemplom a középkori gótikus építészet stílusjegyeit hordozza magán. Padlója döngölt agyag. Az eredeti állapotában felújított épület –különböző mesterektől való, mégis egységesnek ható- népies barokk berendezése és 58 kazettából álló, virágokkal díszített festett famennyezete 1766-1779-ből való. A színes mennyezet készítője Asztalos Lándor Ferenc volt. A berendezések közül kiemelkedik a fedeles stallum vagy papi szék, ahol a mindenkori református lelkész családja foglalt helyet. Az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült és 1948-ban lebontott harangtornyot - a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.

Avasi gótikus református templom

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc - Az avasi református templom Miskolc belvárosának a legrégibb épülete. Az épületet a 13. században kezdték el építeni román stílusban, de később gótikus stílusban bővítették. A törökök, mint oly sok más szép épületet, ezt is felégették 1544-ben. Szerencsére „csak” a templom tornya dőlt le és a mennyezet borult be. A templom ezek után sanyarú sorsa jutott, ugyanis a város akkori katolikus úrnője nem engedte az akkor már református kézben lévő épület felújítását. Az imaház legutolsó retusálását csak 1982-ben végezték el. Az épületben alaposan nézzünk szét, mert sok régi kincset rejt. A szentély legféltettebb éke a bal oldalhajóban található királyi stallum, amely a diósgyőri várból származhat. A templom falában emléktáblát találhatunk, amely a diósgyőri várnagy Miskolczi István fiának és feleségének állit, emléket. Régen a településeken szigorú rendben kellett élnie a lakosoknak, amennyiben nem tartották be a szabályokat, megszégyenítésben kellett részesülniük így elnyerték a méltó büntetésüket, mert mindenki tudta, hogy valami helytelent cselekedtek. A szégyenítés megfelelő eszköze a templomban található fekete szék volt. A bűnösnek itt kellett végig hallgatnia a misét, sokszor szalmakoszorút is tettek a fejére vagy akár az egész szent mise alatt gyertyát kellett tartania. Ez a feketeszék is látható a templomban.

Bazaltorgonák

Veszprém

A Tapolcai-medencében, tanúhegyek között fekszik Tapolca városa, a Balaton-felvidék „bazalt-arcának központja”. A település neve szláv eredetű, és meleg vizet jelent (toplica). Első említése a 12. század végéről való, II. Béla király okleveléből. A 14-16. században Tapolca a vidék központja: gyakorta itt tartották a nemesi vármegye közgyűlését, törvényt ültek, itt volt a királyi sókamara egyik központja, és esperességi székhelynek számított. A Templomdombon lévő várat a törökök elfoglalták, majd a Rákóczi-szabadságharc után lerombolták. Itt született a magyar felvilágosodás neves költője, Batsányi János. A Szent György-hegy a Tapolcai-medence közepén fekszik és a medence legszebb, természetes állapotú, részletesen tanulmányozott hegye. A vulkáni eredetű tanúhegy leghíresebb nevezetességei a bazaltképződmények, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazalt orgonasípok”). Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok egymás mellett, vagy különállóan állnak. Ezek könnyen omlanak. A területen kialakított tanösvény nemcsak a bazaltorgonákkal, hanem a hegy állat- és növényvilágát ismerteti meg a látogatókkal. Az 1976-ban védelem alá helyezett Szent György-hegy az 1997-ben létrehozott Balatonfelvidéki Nemzeti Park része.

Cseppkő-barlang

Borsod-Abaúj-Zemplén

Aggtelek – Az aggteleki Magyarország leghíresebb cseppkőbarlangja, a Világörökség része és Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. A karsztbarlangban csodálatos cseppkőképződményeket láthatunk, melyek hatalmas sziklacsarnokokban tekinthetők meg. A Baradla-barlang a legrégebben kutatott barlang, mely a leghosszabb és a legtöbb cseppkőképződményt soroltatja fel. Teljes hossza 24 kilométer, melyből 5,6 kilométer hosszú szakasza már átnyúlik Szlovákiába.

A barlang átlagos szélessége 10 méter, magassága 7 és 8 méter között van. Több helyen a folyosórendszer termekké szélesedik, valamint több helyen újabb járatokba fut szét. Ezek közül jelentős a Hangversenyteremből kifutó Styx-ág, mely 2,6 kilométer, a Retek-ág, amely 3,8 kilométer és az egy kilométer hosszúságú Törökmecset-ág. Ennél csak a Róka-ág rövidebb 484 méteres szakaszával. A járatokat minden oldalról szegélyezik a függő és az oszlopos cseppkövek. Az Óriások termének cseppkövei között olyanok is vannak, melyek elérik a 30 méteres magasságot. A barlang körülbelül 230 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, mészkőből. 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemeli, 1995-ben pedig az Aggteleki-karszt barlangjai felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára. A barlanglátogatások túravezető kíséretében zajlanak.

Diósgyőri vár

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc - Az 1300-as években a diósgyőri várat újvárként említik az írásos emlékekben, tehát valószínűsíthető, hogy egy régi vár helyére épült. Ma Magyarország legjelentősebb műemlékei közé sorolható. Nagy Lajos 1364-ben nagybirtokot csatolt a várhoz , ennek következménye az lett, hogy hatalmas királyi birtokká építette ki és több hónapot is töltött itt egész udvartartásával együtt. Lajos király halála után a birtok és a kastély királynőről királynőre szállt az 1500-as évekig hat királyné birtokolta, köztük Mátyás felesége is Beatrix. Sok várral együtt a diósgyőri vár pompájának is a török vetett véget. A mohácsi vereség után, kézről kézre járt, sajnos állapota ez alatt az idő alatt sokat romlott. Ma a várban múzeumok vannak kialakítva illetve a vár udvara rengeteg koncertnek és más kulturális események ad otthont. A kazamatában található állandó kiállítás segít vissza repíteni minket a dicső középkorban és megismerteti az akkori mindennapokat. Ha pedig igazán érezni szeretnénk eme monstrum nagyságát, sétáljuk körbe ódon falait és közben próbáljuk meg, elképzeljük a középkori életet.

Kossuth Lajos szülőháza

Borsod-Abaúj-Zemplén

Monok - Nincs olyan magyar ember, aki nem ismerné Kossuth Lajos nevét, hiszen ő is egyike azoknak a magyaroknak akik nagyon sokat tettek hazánkért. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere a Honvédelmi Bizottmány elnöke és Magyarország kormányzó elnöke is volt. A 19. század és a magyar szabadságharc legnagyobb alakja, Széchenyi és Petőfi mellett. Monokon természetesen az államférfi tiszteletére emlékmúzeumot létesítettek Kossuth szülőházában. Az épületet 1780-1782 között emelték,a copf stílus könnyed vonásai figyelhetőek meg rajta. A tárlatot 1949-ben a szabadságharc 100. évfordulójában nyitották meg. A múzeumban informálódhatunk Kossuth életútjáról, s megtekinthetjük személyes tárgyait is. A múzeumban helyet kaptak azok a néprajzi emlékek is melyeket Kossuth életpályája ihletett: poharak, tányérok dísztárgyak. Monoki kirándulása során ki ne hagyja az egyik legnagyobb magyarunk számára nyitott kiállítást, gondolatban utazzon vissza a korba és élje át a szabadságharc minden egyes percét.

Lehel kürtje

Jász-Nagykun-Szolnok

A Jász Múzeum őrzi a híres ősi kincset, Lehel kürtjét, melyet az ősi magyar Lehel-monda éltet. A monda szerint 955-ben I. Konrád uralkodása idején a magyarok feldúlták Németországot, ám amikor elértek Augsburg várost, ellenállásba ütköztek. A Lech-mezőn egy csata során a magyar csapat nagyon komoly vereséget szenvedett a németektől, Lehel és Bulcsu vezérek pedig fogságba kerültek. Mikor a király megkérdezte a két vezért, hogy milyen halálra vágynak, Lehel azt mondta, előbb adják oda neki a kürtjét és majd aztán válaszol. Lehel a kürtjével halálos sebet ütött a király fején, majd azt mondta: "Előttem jársz és szolgám leszel a másvilágon!", ekkoriban ugyanis még azt gondolták, a megölt emberek ellenfelüket szolgálják a túlvilágon. A Lehel-monda először 1358-ban volt olvasható, mikor lejegyezték a Bécsi Képes Krónikában. Később bebizonyosodott, a kürt tényleg létezett, ez volt Lehel szimbóluma, az azonban a mai napig csak feltételezés, hogy ez a jászberényi kürt lehetett. Ez a kürt a X. és a XI. század között készült Bizáncban, elefántagyarból. Gazdag díszítése arra utal, még a cirkuszi játékok során használhatták. Egy 1624-ből való jászberényi Református egyházközösségi pecséten már látható a kürt mely még a török hódoltság idején lett a város jelképe. Egykor a jászok kapitánya is övén viselte a szimbólumot, valamint ünnepi alkalmakkor meg is fújták. A Lehel-kürtje elnevezés a XVIII. században kezdett elterjedni.

Máriapócsi Bazilika

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Máriapócs, ez az Európa-szerte ismert település a három országgal határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Nyíregyházától 30 km-re található. A Pócspetrivel szinte teljesen egybeépült település neve a 13. század végén tűnt fel először az oklevelekben és a 18. század óta a görög katolikusok leghíresebb búcsújáró helye. Máriapócsot 1816-ban mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta. A csoda története az 1696-os évvel kezdődik, az itt élő görög katolikus közösség fatemplomában. A szent liturgia közben a hívek észrevették, hogy a Pap István vándorfestő által, megrendelésre készített ikonosztázon, Mária szeméből könnyek folynak. A következő napokban tömegek érkeztek a templomba, köztük császári tisztek, tisztviselők is. I. Lipót császár, illetve Eleonóra császárné kívánságára a képet Bécsbe szállították - ma is ott van, a Stephansdom első oltárán. A kép még kétszer könnyezett: 1715-ben és 1905-ben. A tömegek befogadására kezdték el építeni az új, Szent Mihály tiszteletére fölszentelt templomot a 18. században. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak basilica minor címet adományozott, azaz bazilika rangra emelte. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a településre. Máriapócs máig is Magyarország egyik leghíresebb zarándokhelye.

Jelentkezz be!

Ha bejelentkezel, összegyűjtheted a neked tetsző látványosságokat, majde létrehozhatod belőlük a saját osztálykirándulásod.